Nagyon fehér!

A félelem kódja című könyv megfogalmazása itt-ott kicsit gázos. Nem vészes, de felszalad a szemöldököm az ilyen mondatok láttán:

"A lány nagy, ódivatú, műanyagkeretes szemüveget és végtelenül szomorú tekintetet viselt az arcán."

A tekintetünk azért mégsem valami szépségtapasz, amit az arcunkra ragasztunk, hogy kinézzünk valahogy.

És megtaláltam a kiraboltak-mennyire-nagyon egy újabb verzióját rasszista kivitelben:

"- Fehér vagy fekete? - kérdezte John.
 - Fehér. Nagyon fehér."

Zavaró, hogy ennyit foglalkoznak a fekete-fehér témával. Lehet, hogy velem van a baj, de én nem tudok bőrszín alapján különbséget tenni emberek között, így nem látom értelmét annak, ha más teszi ezt. Lépten nyomon olyan megjegyzésekbe botlok ebben a könyvben, ami arra utal, hogy különböző színű emberek mennyire utálják egymást, és hogy a két főszereplő (egy fekete, egy fehér) milyen furán nézhet ki együtt. Fehér házba a fehér megy be kérdezősködni, fekete házba a fekete.

Csak ott vitáznak össze, ahol a fekete nem csak fekete, de még hecker is. Fekete önjelölt nyomozónk a színkódja alapján elsődleges beszélgetőpartner, de nem érti a hecker nyelvet. Hófehérke beszél heckerül, feketéül viszont nem.

Ezt oldjátok meg!

A megfogalmazásra visszatérve; kicsit sok a "volt". Talán a fordítás az oka (nyelvi különbség, meg ilyenek), de akkor is ki lehetett volna szűrni. Elég zavaró, ha egyetlen bekezdésben hatszor fordul elő ez a kis szócska.

"Épp beszállt a Corollába, amikor talpra álltam és ránk szegezte a pisztolyát, így mind a ketten  leguggoltunk újra, és hátrálni kezdtünk a lakókocsi hátulja felé."

Nem teljesen egyértelmű, hogy ebben a mondatban ki csinál mit, de a szövegkörnyezet alapján kisilabizálható. Az "és" elé szerintem kellene egy vessző, mert az már külön tagmondatnak tűnik, vagy meg kellene cserélni a részeket. Mondjuk valahogy így: Amikor talpra álltam, épp beszállt a Corollába, és ránk szegezte a pisztolyát.  

És nem, nem a pisztolyos fószer guggolt le Kiddel, hanem John, csak valahogy összefolytak a dolgok. Mindenesetre vicces elképzelni, ahogy ezek ketten törpejárásban araszolna a lakókocsi hátulja felé.

Imádom az ilyen kifejezéseket: "Ha egy krimiben szerepelnénk..." Egy krimiben szerepelsz ba###meg!

Meg a kis logikai baki:

Azt látták, hogy a fickó egy laptoppal távozott, de honnan az anyukájuk kínjából tudják, hogy AZZAL a laptoppal lógott meg? Életükben nem látták még az ominózus gépet, amit kerestek, és ha látták is, több ugyanolyan is létezhet a világon.

És igen! Ennyire részletesen el kellett magyarázni, hogy mi az a wi-fi! Mert én, buta könyvfaló, nem tudom, hogy a laptopom is wi-fin kapcsolódik a netre!

Időközben eldöntöttem, hogy holnap csak útba ejtek egy boltot, és veszek már egy üveg kólát, mert nagyon megkívántam. Lépten-nyomon azt olvasom, hogy elmentek kóláért, hoztak kólát, ittak kólát... Ez a három kis szereplőcske ipari menyiségben vedeli ezt a barnásfekete löttyöt.

Én bezzeg csak kávét, meg teát találok itthon.