Én megértem, hogy nem akarnak kisregényeket átnyálazni, de azért már! A Preyer karakterkorlátjától is idegbajt kaptam, pedig azt 40.000-ben határozták meg. Az Új Galaxis pályázata jobban tetszett. Ők csak azt kérték, hogy ne legyen kisregény. Mindegy...
Gondolom, rájöttetek, hogy ismét pályázatra karok novellát írni.
Ma valahogy úgy éreztem, keresnem kell magamnak valami kihívást. Hirtelen erre bukkantam, végigolvastam, és megihletődtem. Van egy regényötletem, amit még nem akarok elkezdeni, mert így is sok befejezetlen írásomat tettem fel. Azokat kell először befejeznem.
Egy novellával azonban debütálhat jelenlegi nagy kedvenc karakterem. Bár, a tervek szerint csak mellékszereplő lesz, mert ha ő meséli el a dolgokat, azzal túl hamar lelepleződne a pontos kiléte, illetve akkor már alaposabban le kellene festenem a világot, amiben él, arra pedig nincs karakterkeret.
Ez lesz a második regényötletem, ami novellaként végzi. Hm-hm. Szorgosabb írópalántának kell lennem, ha azt akarom, hogy ezekből az ötletekből kézzel fogható regény legyen, ne pedig csak pár oldalas szösszenet.
Bár...
Azt mondják, itt kell kezdeni.
Szió megint :DD
VálaszTörlésJujj, szólimit? :O és 14444? :O Szép szám, szép, véletlen szám... :D De komolyra fordítva a szót, én képtelennek tartani. Egyébként se értem meg, miért kell lecsupaszítani a regényeket. Jó, ne torkolljon egy novella egy kisregénybe, de nem is kell mindentől megfosztani az olvasót, amit esetelg kicsit önző módon, "üresjáratnak" leírt az író. Tényleg, abban igazat adok, hogy novella novella legyen, ne fossuk a szót egy regénybe se, de én például szeretem olvasni a nyugis részeket, ha egy kicsit több belső vívódás van - persze értelmes - az engem még nem zavarna. Mindegy. :D És bizony, azzal kell kezdeni, ami motivál, szóval, ha egy pályázat sarkall akárcsak egy novella befejezésére, hajrá, én drukkolok!!! :)))
Hajhó! :)
TörlésNovellákat amúgy nem írok, de így, hogy adnak valami témát, és esetleg díjazzák is, így nem rossz. Az első sikerem nagyon motivál. :)
A regényekben az a rossz, hogy rengeteg kitartás kell hozzá. Sajnos nagyon kevés történetet írtam meg eddig az elejétől a végéig. A novella gyorsan megvan, és legalább elmondhatom magamról, hogy ennyivel is több befejezett történetem van. :) Ez valahogy ad egy plusz lendületet. (Eddig írtam kb hármat.XD)
A terjedelmi korlátok viszont az agyamra mennek. Regénnyel kezdtem, abban gondolkodtam mindig. Szeretem a cselekményeket, meglepő fordulatokat, több szálon futó dolgokat. Szeretek kavarni. Novellát írni nekem olyan, mint egy centis cérnaszálra csomót kötni.
Tudom, hogy elvileg egy novella inkább filozofikus, gyorsan csattanó valami, de én nem tudom elképzelni, hogy ne legyen egy sztorinak eleje, közepe, vége, rendes cselekménye, tetőpontja, mondanivalója, tanulsága... Ehhez kell a hely.
Mindegy... Majd spórolok a szavakkal. Megkavarom kicsit az időt, felesleget csak megemlítjük... Egy próbát megér. Ha mást nem, Imaginen, AFS-en lesz helye.