Idén már három novellaíró pályázaton vagyok túl. Holnap lesz a negyedik határideje, és még egy oldalam sincs. Meg van a sztori eleje, és tudom a végét, de egyszerűen nem tudom összekötni. Talán elszoktam az E/3-tól. Jó háttérzenét se találtam hozzá, ami elég nagy hátrány.
A mázli, hogy holnap megint itthon dolgozom, vagyis elvileg lesz időm megírni, viszont átnézni már nem. Túl friss lesz az élmény ahhoz, hogy kiszúrjam a hibákat. Le kellene már szoknom az utolsó pillanatban összedobott írásokról.
Későre jár, és fogalmam sincs, hogy megpróbáljak-e kierőszakolni magamból még néhány bekezdést, vagy inkább húzzak aludni, és keljek korábban.
Egy időre ez lesz az utolsó novellás cucc, ami azt jelenti, hogy koncentrálhatok a komolyabb írásokra. A baj csak az, hogy a laptopom átmenetileg nem üzemel, és emiatt nem tudom kibányászni belőle a megkezdett cuccokat.
Az is eszembe jutott, hogy belevágok valami rövidebb történetbe, amit napok, hetek alatt befejezhetek. Kell a sikerélmény. Őrző valamelyik sztorija erre pont jó lenne.
Fáradt vagyok. Alig látok ki a fejemből.
