2014. június 21., szombat

Amivel beindultam, és amivel még mindig szenvedek

Három hónapja szenvedek A Dukay családdal?!

Valahogy fel se tűnt. Nikola Tesla életrajza óta nem szenvedtem ennyit egy könyvvel. Jó, oké, ez valójában három könyv, de akkor is...

Valahogy minden kötet valakinek a születésével, gyerekkorával kezdődik. Ezen a téren a harmadik se újított sokat. Mindössze annyi változás történt, hogy kivételesen nem a Dukay família egyik tagjának gyermekkora került terítékre.

Érdekes arról olvasni, hogy a második világháború hogyan indult, és miként gyűrűzött be hozzánk. A család minden vagyonát igyekszik befektetni valamibe - akármibe - csak nehogy a németekhez kerüljön. Ugyan, kit érdekel, ha a vállalkozás valójában idióta és veszteséges!

A történet tudományos része különösen tetszik. Most fedezik fel az atomokat, a bennük rejlő óriási energiát és lehetőségeket. Már fegyverről is beszélnek, és már maga az atombomba név előkerült.

A történelemkönyvek valahogy nem részletezik, hogy a zsidók egy része miként menekült meg a koncentrációs táboroktól. Csak azt sulykolták a fejünkbe, hogy X mennyiségű embert elvittek, és kisütöttek szappannak. Bezzeg az emberi leleményességről, amivel sok zsidó életét megmentették, egy szót sem szóltak. Esetleg a tanárok említettek pár dolgot, de egyébként semmi.

Jó végre az emberek megmentését látni, nem pedig a pusztulásukat. Újabb piros pont a történet javára.

Agyba-főbe dicsérem a tartalmát, mégsem haladok a könyvvel, mi? Kicsit tényleg paradox.

Említettem már, hogy a megfogalmazás szép, de agyzsibbasztóan cirkalmas? Csapongó, túl részletes, unalmas... Oldalakat lehetne kihagyni, és nem maradnánk le semmiről.

És, hogy az írásról is írjak



Szívmelengető látni, ahogy a feltöltött fejezet látogatottsága nő. És nem csak a friss részt nézik, hanem új olvasók is akadtak. Az új kritikákról nem is beszélve.

Új lendületet kaptam a történet folytatásához. A végén kicsit módosítottam, de így jobb lesz. Szerintem legalábbis.

Az ötödik éj már közel egy oldalnál jár, ami nagyon király! Remélem, még a héten sikerül befejeznem.

6 megjegyzés:

  1. Sziaaa!! :))
    Én az Imagine-en kezdtelek el olvasni, a Tizenhárom éjt, és a történet nagyon lenyűgözött! Mivel az említett oldalon felhasználóm is van, legkésőbb holnapig szeretnélek téged egy rendes, kifejtős kritikával megörvendeztetni! :))
    Múzeumok Éjszakája előtt kezdtem bele az olvasásba, és még indulás előtt be is fejeztem mind a négy, feltöltött fejezetet! Magába szippantott és nagyon-nagyon tetszik!! Remélem, hamarosan elkészülsz az ötödik fejezettel is, mert jelenleg óránként egyszer ránézek az Imagine-re, van-e friss :DD
    Puszi és szép hétvégét!! ;))

    VálaszTörlés
  2. Szia! :D

    Mazsin kritikát még nem kaptam, már le is mondtam róla, de most bezsongattál. Most már én is fel-felpillantok majd. :)

    Az ötödik fejezet jelenleg kb három oldalnál tart. A tervezett eseményeknek nagyjából a felét írtam le. Perpill punnyadok, de nyitom is a Wordöt, hogy legalább néhány bekezdést hozzácsapjak. Ha belendülök, talán végig is írom. ;)

    Az én hétvégémet már feldobtad. Úgy megörültem életem első blogos hozzászólásának, hogy bevertem a kezemet az asztalba. XD

    Puszi neked is, és igyekszem frissíteni a történetet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia megint!
      Örülök, hogy bezsongattalak, de előre is figyelmeztetlek, hogy nagyon aprólékos vagyok (ha már írom a véleményem, azt írjam le, amit gondolok). Remélem, ez nem fog nagyon zavarni, mert bármit is írok, tényleg nem bántásnak, fontoskodásnak vagy kotnyelességnek szánom, hanem azt próbálom megosztani veled, hogyan is érzek. Örülük annak is, hogy feldobtam a hétvégédet, és remélem, a kritika után is így gondolod majd. Amit még nem tudom hogyan fogok elküldeni, mert elég bő lére eresztettem, és jelenleg három oldal, 1027 szó... :DD Majd faragok belőle valamit, mert abban is kételkedem, hogy ennyit hozzászólásban egyáltalán engedélyez a Mazsi :DD

      Törlés
    2. Tyüh! Az tényleg aprólékos lehet. Kíváncsian várom. :) Nem vagyok sértődős fajta, még jobban is örülök, ha valóban szólnak, hogy mi a rossz, mi nem világos, mert akkor jobban tudom, hogy mire kell odafigyelnem a jövően.

      Azonkívül, ezzel a történettel kapcsolatban kaptam egy hozzászólást, amiben felszólítottak, hogy menjek inkább babázni. XD Ha ezen nem húztam fel magam, akkor semmin se fogom.

      Kíváncsian várom a gondolataidat.

      Törlés
  3. :) Láttam. Át is futottam, és szerintem tök jókat írtál. Majd válaszolni is fogok, de mivel már fáradt vagyok, és ahogy néztem, hosszabb nekigyürkőzést fog igényelni, nem ma fogok nekiesni. Valószínűleg nem is holnap, bár ki tudja, mennyi energiám lesz, ha hazaértem.

    VálaszTörlés