Eddig is kedveltem az esőt, és úgy tűnik, ezután még jobban fogom szeretni. A rossz idő miatt itthon kellett maradnom, így legalább lesz időm írogatni, talán még olvasni is.
Tény, hogy tegnap is korábban értem haza, neki ülhettem volna, de úgy néz ki, hiába végzek korán, annyira elfáradok, hogy filmnézésen kívül semmihez sincs erőm. Talán később változni fog.
A korai időpont ellenére egész frissnek érzem magamat, és ez most nem a kávé érdeme. Eddigi rossz hangulatom úgy tűnik, a rossz alvási szokásoknak tudható be. Nyár lévén megint kezdtem felcserélni a nappalokat és az éjszakákat. Hajnali kettőkor feküdtem, és délkörül keltem. (Nálam a tíz óra alvás időnként alapszükséglet.)
És most végre komolyan belevágtam a melóba. Nem alhattam délig, tegnap korán keltem (a késői fekvés ellenére is). Furcsa mód, nem éreztem magam fáradtnak. Még este sem. Pedig három órát bicikliztem! Egyesek talán fintorognak, de ez nekem nagy teljesítmény.
Tizenegykor sikerült magamra parancsolnom, és ágyba bújtam.
Meglepő könnyedséggel ébredtem, készülődtem, de az esős idő közbeszólt.
Kaptam pár itthoni feladatot, de azzal gyorsan végzek. Igazából csak utána kell néznem valaminek, de én stréber leszek, és írok belőle egy rövid esszét.
Meg bele kellene még lapoznom az állatvédelmi törvényekbe is...
Meg kicsit összébb rámolni az asztalomat.
Tevékeny hangulatban vagyok. Szeretek egyedül maradni itthon. Ilyenkor valahogy sokkal aktívabbnak érzem magam. A nyüzsgő család, a feleslegesen ordító tévé, rádió, párbeszédfoszlányok, kattogó klaviatúra a fal túloldalán... Megosztják a figyelmemet. Egyszerűen nem tudok fél füllel nem a család többi tagjára figyelni.
Amikor magamra maradok, jobban tudok koncentrálni. Ki kell használnom az időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése