Fásult

Szétcsúsztam. Fáradok.

Némely emberek olyan temperamentummal rendelkeznek, amit nehéz elviselni, de muszáj. Kellemetlen, amikor kicsúsznak a kezedből a dolgok. Vagyis inkább kirántják a kezedből a dolgokat, te nem tehetsz semmit, hátulról mégis azt kapod, hogy miért engedted el.

Már akkor rájöhettem volna, hogy nyomott napom lesz, amikor nem akartam felkelni.

Felnőttnek lenni szívás.

A legrosszabb, hogy ez a sok szarság olyannyira elveszi a kedvem, hogy még írni sem akarok, pedig a betűhányás sok mindenen átsegített már.

Egyszerűen képtelen vagyok bármiben is elmerülni. A hétvégék rövidek, kevés az ünnep, és a nyári szünetet, mint fogalmat kihúztam a szótáramból.

Már csak ezért is visszamennék tanulni.

Bánatomban rendeltem két könyvet.

Tekintve, hogy az olvasmánylistám így is tekintélyes... A lelki világomat csak a borítójuk látványa fogja valamelyest orvosolni.

A hangulatom jelenleg elég zavaros.

A kiakadáson azt hiszem, túljutottam. Vagy inkább belefásultam.

Kellene valami jó hír, vagy hasonló, viszont az elérhetőségeimet már félek megnézni. A főnököm ebből a szempontból olyan, mint az adóbehajtók. Mindenhol megtalál.