Szeretem a frissen feltöltött történetet körülvevő izgalmat.
Amiatt már régen nem aggódom, hogy nem engedik fel. Szerencsére elég jó a helyesírásom, csak néha vétek, akkor is inkább figyelmetlenségből.
Olyan jó, hogy végre működik a laptopom. Az asztali gépen valahogy nem tudtam ilyen gyorsan gépelni. Zavart, hogy kint kellett ülnöm a ház közepén, állandóan járkáltak körülöttem. Jobban szeretem a laptopom kicsi, tömörített, halkan kopogó billentyűzetét, mint azt az ormótlan valamit odakint. Ráadásul a szobámban azért mégiscsak magam lehetek. Sokkal inger dúsabb környezet, hamarabb jönnek az ötletek.
Egy rendszer sem képes nála bonyolultabb rendszert létrehozni. Ebből következik, hogy minél bonyolultabb egy rendszer, annál bonyolultabb rendszer létrehozására képes (ami persze még mindig egyszerűbb saját magánál). A világ legbonyolultabb rendszere a káosz, mert nincsenek szabályai; vagyis bármi születhet belőle.
Ezek után ne tessék leszólni a szobám állapotát! Nagyon is termékeny környezet!
Elfelejtettem, hogy eredetileg mit akartam írni.
Kerítek egy kávét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése